Megjegyzések:
A bőrön megjelenő nyom az idő és a tér közös lenyomata – egyszerre a pillanat múlékonysága és az anyag kitörölhetetlensége. A test így nemcsak ráfeküdt a hulladékra, hanem a találkozás intenzitása beíródott a bőrbe, jelezve, hogy az ökológiai seb nem kívül, hanem belül, az emberben is jelen van. Tardus de Vulnere – sebe miatt lassú – ebben az értelemben nem csupán testi sérülésre, hanem civilizációs sebzettségre utal. A mű lassú, fájdalmas kitettsége a szemét anyagtalanságába dermedve. A munka, együtt a mellette álló műleírással, nem pusztán a performansz és a videó dokumentálására szolgál; ennél többről van szó: a szöveg, a performansz és a videó dokumentált képei újrahasznosítható elemekként működnek, amelyeket önálló, ugyanakkor egymással összefüggő, együttműködő egészként tekintek. A műleírás a legtöbb felületen korlátozott, nem engedi meg a részletesebb kifejtést; ilyen módon keretet ad, ugyanakkor lehetőséget teremt a mű és dokumentáció közötti dialógus újraértelmezésére.
Tardus de vulnere
Mazán AnikóÉv: 2025
Méretek: performance, fotókollázs mérete:1280x800 kp
Technika: performance, video
Ár: n.a.
Fotós: Csanda Tamás