Nem rozé fröccs
Hollai Krisztina2024-09-19 - 2024-10-12
Bakáts Bunker
kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat 15:00–18:00 vasárnap, hétfő Zárva
Megjegyzések:
Nem Rozé Fröccs – Hollai Krisztina kiállítása Bakáts Bunker Galéria I 2024. szeptember 19. – október 12. Megnyitó: szeptember 19. 19:00 Megnyitja: Nagy Zopán fotóművész, költő Cím: Budapest, Bakáts tér 1, 1092 Nyitvatartás: csütörtök 15:00–18:00 péntek 15:00–18:00 szombat 15:00–18:00 vasárnap Zárva hétfő Zárva kedd 15:00–18:00 szerda 15:00–18:00 Alkotói resume a Nem rozé fröccs c. kiállításhoz "A rózsa alatt álltam a sárospataki vár sub rosa termében, és azon gondolkoztam, hogy ez egy ma is elérhető misztérium szituáció. Ezt az enigmatikus helyet régen mindenki ismerte, a kollektív tudás része volt. Érdekelni kezdett, milyen jelentéseket hordoz a rózsa? Elsőre relevánsnak tűnhet: archetipikus szépség, szerelem. Legizgalmasabb jelentései azonban a felszín alatt rejlenek. Ha az első rózsa fajig visszamegyünk kirajzolódik, hogy a vadrózsa a napfényes mediterrán régió őshonos növénye, szimbolikája ebben a térségben beágyazott. Krétán már i. e. 1900-1700 körül ismert olyan rózsaábrázolás, a „Kékmadaras freskó”, amelyet feltehetőleg szimbolikusan értelmeztek. A „rózsaság” végső misztériumát kerestem, de rá kellett ébrednem, hogy ezt megtalálni szinte lehetetlen. A szimbólum folyamatosan változott és alkalmazkodott a különböző korok kulturális és társadalmi kontextusaihoz. Umberto Eco ezt így fogalmazta meg: „... a rózsának, mint szimbolikus képnek annyi a jelentése, hogy már-már semmit sem jelent...”. Nagyon érdekelt a rózsa női minőségének mitikus dimenziója. A rózsa a nőművészek eszköztárában erőteljes narratíva. A régi jelentések felülírása a modern nő új identitását hangsúlyozza, amelyet már nem férfiak írnak számunkra. Az ezerarcú virág legősibb szimbólum aspektusait a termékenység istennők korában kell keresni, ahol releváns toposzai a tavasz, a termékenység, a szexualitás, vagyis a megújuló élet. Mind dichotóm istennők, egyszerre szűzek és csábítók, mint Afrodité, Ishtar vagy Magna Mater. A termékenység rítusok és a női vér jelentősége számos kultúrában jelen volt. A rózsa piros színe és a menstruációs vér közötti kapcsolat könnyen vezethetett ahhoz, hogy a rózsa a nővé válás és a termékenység szimbólumává váljon. Ez különösen a mediterrán térségre volt jellemző, ahol a termékenység istennők és a rózsakultusz egyszerre játszottak jelentős szerepet. A rózsa itt ágyazódott be mélyen a mítoszok és a vallási rítusok világába. Ennek egy pikáns mítosz változatát Botticelli "Vénusz születése" című festménye (1482-1485) örökítette meg, ahol a fehér habok, mint fehér rózsa mind a szűziességre, mind a bujaságra és termékenységre utalnak. A középkori keresztény szimbolikában is megbújt a rózsa ősi termékenység és szexualitás aspektusa. A korai termékenység istennők szűz és csábító dichotómiája a "rózsa és tövis" hasonlatban öltött új formát. Ebben a narratívában az Édenkert rózsája tüskétlen és fehér, míg a bűnbeesés utáni tüskés és vörös volt. Szent Bernát ezt így foglalta össze: "Eva spina, Maria Rosa" (Éva tüske, Mária rózsa). Mária egy időre a „Rózsák királynője” lett. A katedrálisok nyugati oldala Mária misztériumi tere, gyakran rózsaablakkal vagy rózsabokorral a kapu előtt. Egyes templomok helyét rózsabokrok jövendölték meg, jelezve a természeti elemek és vallási szimbólumok összekapcsolódását a skolasztika korában. Ezt a „Mária a rózsalugasban” festmények jól reprezentálják. A rózsalugas, mint rózsakert az alkímiai Filozófusok Rózsakertjét idézi, a Rosarium Philosophorumot. A rózsakert az alkimista munka színtere, ahol a lélek transzmutálódik. Feltételezem, a termékenység jelentés okán vált a rózsa a bőség és gazdagság jelképévé is. Ábrázolása jó ómen, elősegítette a bő termést, bizonyos esetekben a szellemi fejlődést is. Talán pont a bőség és gazdagság aspektusa alakította ki a luxust meghatározó státuszát. A perzsa sziromszőnyeg és sziromágy használat Rómában is kedvelt volt. Néró híres Domus Aurea palotájában még sziromeső-szerkezetet is kialakítottak. A szokás máig él, gyakori esküvőkön, Valentin-napon, partikon a sziromszórás, sziromágyú. A rózsa társadalmi vonatkozásai különösen érdekeltek, mint a szabadság és a demokrácia. A korai társadalmak mítoszaiban a vér még női minőség, de a római kultúrában már katonai erény, a maszkulin hős szimbóluma. Scipio afrikai hadseregének pajzsait rózsával díszítették, a bátor férfiak rózsakoszorút kaptak. A keresztény vértanúk rózsavérüket áldozták, Krisztus sebei is rózsametaforával jelentek meg. A felvilágosodás mozgalmai is a rózsát használták szimbólumukként majd szalagrózsát (kokárdát) viseltek a forradalmakban a „Szabadság/Egyenlőség/Testvériség” kifejezésére. Che Guevara sapkáján a rózsa a kubai forradalom és az azt követő baloldali mozgalmak szimbólumává vált. Joseph Beuys erre a rózsa hagyományra reflektált, a "Rózsa a közvetlen demokráciáért" c. képzőművészeti performance-al (1973). A „párbeszéd asztalán”, egy szál piros rózsa mellett platformot biztosított a társadalom átalakító ötletek megosztásához. A rózsa talán legizgalmasabb szimbólumjelentése a fény, engem ez foglalkoztatott leginkább. A rózsa és fény kapcsolatnak egyszerű oka van, ez a növény rendkívül fényigényes. Ennek köszönhető szoros kapcsolata a Földközi tenger napkultuszaival, isteneivel. Számos hagyomány őrzi, mint a „rózsaujjú”, Éosz, aki az ébredő nap fényét hozta el. Vagy testvére, Héliosz aki a nap járását felügyelte napnyugtáig. Tiszteletére emelték a Rhodoszi kolosszust, és olyan pénzeket vertek, amelyek egyik oldalán rózsa, másikon Héliosz szerepelt. A középkor folyamán a rózsa mint fény integrálódott a kozmológiai elképzelésekbe. Dante "Isteni színjátékában" a „kozmológiai rózsa” a paradicsomi rész fehér rózsája. Az "Empyreum" szirmai koncentrikus köröket alkottak, minden szirmon egy-egy szent ült, fehér színe a tisztaságot és az isteni fényt jelképezte. A fény jelentéshez kapcsolódik a rózsa misztika releváns és izgalmas sub rosa fogalma. Eredete az ókorig nyúlik vissza. A római birodalomban a rózsa ábrázolások, rozetták és frízek a bacchanáliákon azt üzenték, hogy a hely alkalmas intim szituációkhoz, orgiákhoz vagy ivászathoz, mert ami ott "sub rosa" történik, az titok marad. Képi megjelenítés híján egy vázában elhelyezett rózsaszál is meghatározhatta a titok terét. A titoktartásnak istene is volt, Harpokratész. Pikáns legendája szerint Cupido egyszer rózsával vesztegette meg, hogy ne árulja el anyja, Vénusz szerelmi kalandjait. Harpokratész Héliosz és Széléné, azaz Nap és Hold gyermeke, ami Isis és Ozirisz mítoszát idézi gyermekükkel, Hórusszal. Az egyiptomi mitológia és a görög interpretáció furcsa keveredése eredményezte Harpokratész izgalmas alakját. Az egyiptomi ábrázolásban a gyermek Hórusz meztelen és kopasz, ifjúsághajtinccsel, ujját szopva. Ez a mozdulat a görögök számára a titoktartást jelentette. A "Hór-pa-hred" ("Hórusz a gyermek") név görögösítve Harpokratészként terjedt el. Végül a "sub rosa" kifejezéshez szükség volt még egy félreértelmezésre: Hórusz fején az akkor ismeretlen lótuszvirágot a rózsához hasonlították. Így állt össze a méltán rejtélyes mitosz egy titok istennek. A sub rosa az egyházi szimbolikában a gyóntatószékeken őrződött meg. De világi "sub rosa" helyek is ismertek, például a Hever kastély Angliában, vagy a sárospataki vár. A sub rosa a reneszánsz és az újkor hajnalán misztikusabb helyekre is eljutott. Számos titkos társaság integrálta ikonologiájába, mint a szabadkőművesség vagy a rózsakeresztes mozgalom. Az alkimista céhek is titokban működtek, a plafonról lógó egy szál piros rózsa, mint sub rosa a titoktartás titkos jele volt. A rózsák alkímiai fogalmak kódjelei is voltak, a vörös rózsa a nap (kén), a szellem és a férfi aktív princípiuma, míg a fehér rózsa a hold (só), a lélek és a női befogadó princípium. A fehér és vörös rózsa egyesítése a filozófus gyermek (Merkúr) születését szimbolizálja. A rózsa szimbólum felfejtése közben megfogott Cesare Ripa gondolata is. Iconologia c. könyvében arról ír, hogy a rózsa az öregedés, a mulandóság, a halál jelképe is. A rózsa szépsége rövid, néhány nap után elindul a bomlás, az idő kereke forog, jelezve a virágzás és hervadás, élet és halál körforgását. A rózsa szerepe a memento mori és vanitas képeken ezt a jelentést erősíti. Nem akarom a halál gondolatával zárni a szimbólum élménybeszámolómat, de szerencsére nem is kell, hiszen a rózsa az újjászületés reprezentánsa. A rózsa szimbólumra fókuszáló új munkáimat mutatom most be a Bakáts Bunkerben. Remélem, hogy a kiállítás titokvirág-világa iránytű lehet új szellemi utak felfedezéséhez, vagy gondolatindító egy nyáresti őszesti diskurzushoz egy rozé fröccs mellett, itt a Bakáts téren." Hollai Krisztina kiállított művek listája Nem rozé fröccs installáció (2 db deszka 38x14, kémcső, műrózsa, fonál) Rózsalugas installáció (2024, rózsalugas, festmény vászonfríz, nylon csíkok, ventilátor, 200x130) Most (2024, vegyes technika, alkatrészek, kulcs, csavar, műszirom, neon, 100x100) Szabad (2024, vegyes technika, alkatrészek, kulcs, csavar, műszirom, neon, 100x100) Itt (2024, vegyes technika, alkatrészek, kulcs, csavar, műszirom, neon, 100x100) Rózsa genezis- víz (2024, vegyes technika, műrózsa, vászon, 234x72) Hermetikus Harpokratész (2023, vegyes technika, vászon, 234x72) Rózsa genezis – vér (2024, vegyes technika, műrózsa, 234x72) Rózsakereszt (2024, vegyes technika, csavar, óra, számítógép billentyű, 100x70) Hommage a Joachim Candler (2022, vegyes technika, csengő, 75x58) Vénusz James Turrell Skyspace-ben (2024, vegyes technika, kerámia, műrózsa, 100x100) Venus in aqua (2024, vegyes technika, kerámia, műrózsa, 100x70) Venus in sanquis (2024, vegyes technika, kerámia, műrózsa, 100x80) Álló Vénusz (2024, vegyes technika, kerámia, műrózsa, 70x50) Venus Regina Alba (2024, vegyes technika, kerámia, műrózsa, 70x50) Venus sub rosa (2024, vegyes technika, kerámia, műrózsa, 70x50) Szárnyas rózsa (2024, vegyes technika, műrózsa, 40x30) Rózsa és tövis (2024, vegyes technika, műrózsa, kúpszegecs, 25x25) Hommage a Joachim Candler No.2 (2022, vegyes technika, csengő, műrózsa, 120x100) Madonna kehellyel (2022, vegyes technika, kerámia, 100x80) Madonna függőónnal (2022, vegyes technika, lánc, 100x80) Sub rosa No. 6 (2022, vegyes technika, raku kerámia, nagymama törött csészéje, 120x100) Képeslap a bölcs bagolynak (2019-22, vegyes technika, iránytű, fogaskerék, rugó, csavar100x100) Képeslap a kakasnak No.2 (2023, vegyes technika, fogaskerék, csavar, kulcs, alkatrészek, 100x80) Sub rosa szaturálás (2022, vegyes technika, műrózsa, alkatrészek, 5 db. 40x15) A Fehér királynő trónja (2024, műrózsa, számítógép alkatrész, kerámia lapok, óra,70x75x80) Függőón installáció (2024, kerámia) Sub rosa audio installáció (125x125, tégla, cső, műrózsa, 2023) Rózsa és tövis No.2 (2024, vegyes technika, műrózsa, kúpszegecs, 20x20) Képeslap egy Hermának (2021, vegyes technika, mozaik, bélyeg, 20x20) Rosa (2024, vegyes technika, műrózsa, mozaik, 20x20) Sub (2024, vegyes technika, műrózsa, mozaik20x20) Tövis (2024, vegyes technika, kerámia, kúpszegecs, 20x20) Kakas (2024, vegyes technika, alkatrészek, mozaik, 20x20) Kehely mozaikpadlón (2018, vegyes technika, tükör, 20x20) Glastonbury (2022, vegyes technika, mozaik, bélyeg, kerámia, tükör, 20x20) Perszóna No.15 (2020, vegyes technika, alkatrészek, kulcs, mozaik, 20x20) Montsalvat (2022, vegyes technika, kerámia, tükör, mozaik, bélyeg, 20x20) Montsegur (2022, vegyes technika, mozaik, kerámia, tükör, 20x20) Corbenic (2022, vegyes technika, kerámia, tükör, bélyeg, 20x20) Kehely és idő (2020, vegyes technika, alkatrészek, óra, mozaik, 20x20) 4 kapu (2016, kerámia, 20x20) Képeslap F.M.-nek (2018, vegyes technika, bélyeg, lánc, 20x20) Képeslap a kakasnak (2023, vegyes technika, alkatrészek, bélyeg, 20x20) A művekre árajánlatot a művészt képviselő galériától lehet kérni. FREYLER ART GALÉRIA Budapest, Hajós utca 14 0036704251118 F. Tóth Zoltán galéria tulajdonos Még több az alkotóról: https://www.instagram.com/hollai.krisztina/ https://www.webgaleria.hu/Hollai krisztina Grafika: Bak Vivien Réka Szervező: Pusztai Lola --- Not Rosé Spritzer – Exhibition by Krisztina Hollai Bakáts Bunker Gallery | September 19 – October 12, 2024 Opening: September 19, 19:00 Opened by: Zopán Nagy, photographer and poet Address :Budapest, Bakáts Square 1, 1092 Opening Hours: Thursday 15:00–18:00 Friday 15:00–18:00 Saturday 15:00–18:00 Sunday Closed Monday Closed Tuesday 15:00–18:00 Wednesday 15:00–18:00 Artist's Resume for the Exhibition "Not Rosé Spritzer" "I stood beneath the rose in the Sub Rosa room of the Sárospatak Castle and wondered: is this an accessible mystery even today? In the past, this enigmatic place was well known, part of collective knowledge. I became interested in what meanings the rose holds. At first glance, it may seem relevant: archetypal beauty, love. But its most exciting meanings lie beneath the surface. Tracing back to the first species of rose, it becomes clear that the wild rose is native to the sunny Mediterranean region, and its symbolism is embedded there. On Crete, as early as 1900-1700 BC, there is known a depiction of a rose in the 'Blue Bird Fresco,' which was likely interpreted symbolically. Searching for the ultimate mystery of 'roseness,' I realized that it is almost impossible to find. The symbol has continuously changed and adapted to the cultural and social contexts of various eras. Umberto Eco articulated this well: '... the rose, as a symbolic image, has so many meanings that it almost means nothing at all...' I was particularly interested in the mythical dimension of the feminine essence of the rose. For female artists, the rose is a powerful narrative. Rewriting old meanings emphasizes the new identity of modern women, no longer defined by men. The most ancient aspects of the many-faced flower's symbolism must be sought in the era of fertility goddesses, where the relevant themes were spring, fertility, sexuality, and the renewal of life. These were dichotomous goddesses, both virgins and seductresses, like Aphrodite, Ishtar, or Magna Mater. Fertility rites and the significance of female blood were present in many cultures. The connection between the red color of the rose and menstrual blood likely made the rose a symbol of womanhood and fertility. This was especially true in the Mediterranean region, where fertility goddesses and the rose cult played significant roles simultaneously. The rose became deeply embedded in the world of myths and religious rites here. A playful version of this myth is depicted in Botticelli’s painting "The Birth of Venus" (1482-1485), where the white foam, like white roses, refers to both virginity and fertility. In medieval Christian symbolism, the ancient fertility and sexual aspects of the rose were also preserved. The dichotomy of the virgin and seductress seen in early fertility goddesses took on new form in the 'rose and thorn' analogy. In this narrative, the rose of the Garden of Eden was thornless and white, while after the Fall, it became thorny and red. Saint Bernard summarized this: 'Eva spina, Maria Rosa' (Eve is the thorn, Mary the rose). For a time, Mary became the 'Queen of Roses.' The western façade of cathedrals became Mary's symbolic space, often decorated with a rose window or a rose bush in front of the entrance. In some cases, the location of churches was foretold by rose bushes, indicating the connection between natural elements and religious symbols during the Scholastic period. This is well represented in paintings of 'Mary in the Rose Arbor.' The rose arbor, as a rose garden, also evokes the alchemical Philosophers’ Rose Garden, the Rosarium Philosophorum, where the soul undergoes transmutation. I assume that due to its association with fertility, the rose also became a symbol of abundance and wealth. Its depiction was considered a good omen, promoting abundant harvests and, in some cases, spiritual development. Perhaps it was the aspect of abundance and wealth that gave the rose its status as a symbol of luxury. The Persian tradition of spreading rose petals, rose beds, and showers of petals became popular in Rome. Nero’s famous Domus Aurea palace even had a mechanism for showering petals. This tradition persists today in weddings, Valentine’s Day, and parties, with rose petal scattering and rose petal cannons. I was particularly interested in the societal associations of the rose, such as freedom and democracy. In early societies’ myths, blood symbolized the feminine, but in Roman culture, it became a symbol of military virtue and masculine heroism. The shields of Scipio’s African army were adorned with roses, and brave men were crowned with rose wreaths. Christian martyrs offered their 'rose-blood' in sacrifice, and the wounds of Christ were represented by rose metaphors. Enlightenment movements also used the rose as a symbol, and in revolutions, people wore the cockade (a rose) to symbolize 'Liberty, Equality, Fraternity.' On Che Guevara’s beret, the rose became a symbol of the Cuban revolution and subsequent leftist movements. Joseph Beuys reflected on this rose tradition with his performance artwork, 'Rose for Direct Democracy' (1973), providing a platform, with a single red rose, for sharing transformative societal ideas. The rose’s most exciting symbolic meaning is perhaps light, which intrigued me the most. The connection between the rose and light is simple: the plant requires a lot of light. This explains its close association with the sun cults and deities of the Mediterranean. Many traditions preserve this, such as the 'rosy-fingered' Eos, who brought the light of the awakening day. Or her brother Helios, who oversaw the course of the sun until sunset. A colossus was erected in his honor in Rhodes, and coins were minted with a rose on one side and Helios on the other. In the Middle Ages, the rose, as a symbol of light, was integrated into cosmological concepts. In Dante’s 'Divine Comedy,' the 'cosmic rose' represents the white rose of paradise. The petals of the Empyrean formed concentric circles, each petal seating a saint, with the white color symbolizing purity and divine light. The concept of light also connects to the significant and exciting idea of sub rosa in rose mysticism. Originating in antiquity, rose depictions, rosettes, and friezes at Bacchanalia symbolized that the space was suitable for intimate situations, orgies, or feasts, as what happened there 'under the rose' remained a secret. Without imagery, a single rose in a vase could define a space for secrets. The god of secrecy was Harpocrates, who, according to a playful legend, was bribed by Cupid with a rose to keep quiet about Venus’s love affairs. Harpocrates was the child of Helios and Selene, the Sun and Moon, recalling the myth of Isis and Osiris with their child Horus. The fusion of Egyptian mythology and Greek interpretation gave rise to the intriguing figure of Harpocrates. In Egyptian depictions, the child Horus was shown naked and bald, sucking his finger—a gesture that the Greeks interpreted as a sign of secrecy. The Egyptian name 'Hór-pa-hred' ('Horus the child') became Hellenized as Harpocrates. Finally, the phrase 'sub rosa' required one more misinterpretation: the lotus flower on Horus’s head, unknown at the time, was mistaken for a rose. Thus, the myth of the god of secrets took shape. Sub rosa survived in church symbolism on confessionals, while secular 'sub rosa' places are also known, such as Hever Castle in England or the Sárospatak Castle. The concept of sub rosa reached even more mystical places in the Renaissance and early modern periods, integrated into the iconography of many secret societies, such as Freemasonry or the Rosicrucian movement. The rose’s alchemical codes were also significant. The red rose symbolized the sun (sulfur), spirit, and the active principle of masculinity, while the white rose represented the moon (salt), soul, and the receptive principle of femininity. The union of the white and red rose symbolized the birth of the Philosopher’s Child (Mercury). I was also struck by Cesare Ripa’s idea in his book 'Iconologia,' where he writes that the rose symbolizes aging, transience, and death. The beauty of the rose is short-lived, and after a few days, it begins to decay, with the wheel of time turning, representing the cycle of blooming and withering, life and death. The role of the rose in memento mori and vanitas paintings reinforces this meaning. I don’t wish to close my reflections on the symbol with the thought of death, nor do I need to, as the rose also represents rebirth. I now present my new works focusing on the symbol of the rose at Bakáts Bunker. I hope that the exhibition’s world of secret flowers can serve as a guide for discovering new intellectual paths or spark conversation on a September evening over a rosé spritzer here at Bakáts Square." – Krisztina Hollai List of Exhibited Works: Not Rosé Spritzer installation (2 wooden planks 38x14, test tube, artificial rose, thread) Rose Arbor installation (2024, rose arbor, painting canvas frieze, nylon strips, fan, 200x130) Now (2024, mixed media, components, key, screw, artificial petal, neon, 100x100) Free (2024, mixed media, components, key, screw, artificial petal, neon, 100x100) Here (2024, mixed media, components, key, screw, artificial petal, neon, 100x100) Rose Genesis - Water (2024, mixed media, artificial rose, canvas, 234x72) Hermetic Harpocrates (2023, mixed media, canvas, 234x72) Rose Genesis - Blood (2024, mixed media, artificial rose, 234x72) 9. Rosicrucian Cross (2024, mixed media, screw, clock, computer key, 100x70) Hommage à Joachim Candler (2022, mixed media, bell, 75x58) Venus in James Turrell’s Skyspace (2024, mixed media, ceramic, artificial rose, 100x100) Venus in Aqua (2024, mixed media, ceramic, artificial rose, 100x70) Venus in Sanguis (2024, mixed media, ceramic, artificial rose, 100x80) Standing Venus (2024, mixed media, ceramic, artificial rose, 70x50) Venus Regina Alba** (2024, mixed media, ceramic, artificial rose, 70x50) Venus Sub Rosa(2024, mixed media, ceramic, artificial rose, 70x50) Winged Rose(2024, mixed media, artificial rose, 40x30) Rose and Thorn (2024, mixed media, artificial rose, cone stud, 25x25) Hommage à Joachim Candler No. 2 (2022, mixed media, bell, artificial rose, 120x100) Madonna with Chalice (2022, mixed media, ceramic, 100x80) Madonna with Plumb Line (2022, mixed media, chain, 100x80) Sub Rosa No. 6 (2022, mixed media, raku ceramic, grandmother’s broken cup, 120x100) 23. Postcard to the Wise Owl (2019-22, mixed media, compass, cogwheel, spring, screw, 100x100) 24. Postcard to the Rooster No. 2 (2023, mixed media, cogwheel, screw, key, components, 100x80) 25. Sub Rosa Saturation (2022, mixed media, artificial rose, components, 5 pcs. 40x15) The White Queen’s Throne (2024, artificial rose, computer parts, ceramic tiles, clock, 70x75x80) Plumb Line Installation (2024, ceramic) Sub Rosa Audio Installation (2023, 125x125, brick, pipe, artificial rose) Rose and Thorn No. 2 (2024, mixed media, artificial rose, cone stud, 20x20) Postcard to a Herma (2021, mixed media, mosaic, stamp, 20x20) Rosa (2024, mixed media, artificial rose, mosaic, 20x20) Sub (2024, mixed media, artificial rose, mosaic, 20x20) Thorn (2024, mixed media, ceramic, cone stud, 20x20) Rooster (2024, mixed media, components, mosaic, 20x20) Chalice on Mosaic Floor (2018, mixed media, mirror, 20x20) Glastonbury (2022, mixed media, mosaic, stamp, ceramic, mirror, 20x20) Persona No. 15 (2020, mixed media, components, key, mosaic, 20x20) Montsalvat (2022, mixed media, ceramic, mirror, mosaic, stamp, 20x20) Montsegur (2022, mixed media, mosaic, ceramic, mirror, 20x20) Corbenic (2022, mixed media, ceramic, mirror, stamp, 20x20) Chalice and Time (2020, mixed media, components, clock, mosaic, 20x20) 4 Gates (2016, ceramic, 20x20) Postcard to F.M. (2018, mixed media, stamp, chain, 20x20) Postcard to the Rooster (2023, mixed media, components, stamp, 20x20) Price inquiries for the works can be made through the artist’s representing gallery. **FREYLER ART GALLERY** Budapest, Hajós Street 14 +36704251118 F. Tóth Zoltán, Gallery Owner More about the artist: [https://www.instagram.com/hollai.krisztina/](https://www.instagram.com/hollai.krisztina/) [https://www.webgaleria.hu/Hollai Krisztina](https://www.webgaleria.hu/Hollai%20Krisztina) Graphics: Vivien Réka Bak Organizer:Lola Pusztai