Nagy Dániel

Szobrász

Munkásságomban a szobrászatban megjelenő gesztus szerepével foglalkozom, amely a festészetben régóta nagy jelentőséggel bír, de a szobrászatban eddig kevesebb figyelmet kapott. A festészettel ellentétben- ahol a gesztusok a maguk könnyedségében és pillanatnyiságukban rögzülnek a hordozón- a szobrászatban a gesztusok egyszeriségének megkötése technológia szempontból nagyobb kihívást jelent. Munkáim jelentős részét ezért készítem kovácsoltvasból, és igyekszem az alakítás nyomait megőrizni. Ezek a szobor készülése közben létrejövő, nem kreált, véletlenszerű, az anyag önműködésének is teret hagyó gesztusok, amelyek segítenek abban, hogy egy szobor egyszeri és megismételhetetlen formát öltsön. Ezzel párhuzamosan annak a vizsgálatára teszek kísérletet, hogy mi az a legminimálisabb, legkisebb gesztus, amely elég ahhoz, hogy a nyersanyag szoborrá lényegüljön át.

Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE)

Budapest