Megjegyzések:
Az Elrejtőzve című grafika különös, szinte álomszerű birodalomba vezet. A szemlélőt elsőként az organikusan burjánzó formák, a sodró ritmus és a fény–árnyék játékának mélysége fogadja. A látvány sejtelmes, mégis hipnotikusan részletgazdag: mintha egy idegrendszer finom hálózatán vagy gyökérzeten keresztül pillantanánk bele valami sokkal mélyebb, rejtett valóságba.
A kép középpontjában egy spirálszerű szemforma sejlik fel, amely köré egy arc sziluettje kezd kibontakozni. Ez az arc nem tolakodó, inkább csak megmutatja magát annak, aki figyelmesen keres – egy olyan alak, aki elbújt, de mégis ott van, eggyé válva a környező struktúrával. Az elrejtőzés itt nem menekülés, hanem belső utazás, a lélek visszahúzódása, talán védekezés, talán önkeresés.
A textúra sűrűsödése és oldódása, a szinte tapintható szövetek játékosan váltakozó mintázata azt az érzetet kelti, mintha a látható világ és a tudattalan határán lebegnénk. A valóság és az álom közötti mezsgyén járunk, ahol minden forma szimbólum, és minden vonal egy gondolat fonala lehet.