Megjegyzések:
A REM című grafika álomszerű világba vezet minket, ahol a tudat peremén mozgó emléktöredékek, érzések és szimbólumok egymásba olvadnak. A kompozíció középpontjában egy kettős arc áll, amely egyszerre mosolyog és figyel, sejtelmesen lebeg a fény és árnyék határán. A homlokán nyugvó ház motívuma az otthon vagy a tudatalatti „belső tereinek” jelképe lehet – repedezett formája az álomvilág törékeny szerkezetére utal. Az alvó kutya alakja a biztonságot, testiséget, az ébrenlétbe kapaszkodó fizikai jelenlétet szimbolizálja. A körülötte örvénylő, hullámzó vonalvezetés mintha az álom szövete lenne, amelyben az alvó lélek szabadon mozog. A kép bal oldala fokozatosan oldódik fel világos tónusokban, míg a jobb oldal sötétebb, sűrűbb szövetet alkot, mintha az álom mélysége felé haladnánk. A REM képi világa bensőséges, érzékeny, mégis izgalmasan enigmatikus. Az alvás és álom rétegeit vizsgálja, és finoman rámutat arra, hogy a belső világ legalább olyan gazdag és összetett, mint a külső valóság.